2009. június 4., csütörtök

KERTGONDOZÁS


Nincs is annál szebb ha a saját szép ápolt kertünkben ihatjuk meg a kávénkat, vagy a jól megérdemelt sörünket egy fárasztó nap végén. Egy klassz kerti parti, vagy sütögetés a barátokkal, családunkkal. Viszont ehhez nem árt tudnunk egy két hasznos tudnivalót.

Gyepszellőztetés:Gyepszellőztetéssel a fű közül a mohát és az apróbb növényi hulladékot lehet kitisztítani. A gyepszellőztetőgép pálcái a földet is meglazítják, akadályozva ezzel a gyepes területek tömörödését. Mi pálcás gyepszellőztetőgéppel dolgozunk, melynek további előnye, hogy az automata öntözőfejeket nem sérti meg, és a füvet kíméletesen tisztítja, anélkül hogy kiforgatná a füvet. A egészséges növekedéséhez a gyepszellőztetés elengedhetetlenül fontos.

Tavaszi indító gyeptrágyázás:A fű tápanyagigényét leghatékonyabban a tavaszi indítótrágyázással lehet pótolni. Bőséges tavaszi gyeptrágyázás elegendő tápanyagot szolgáltathat a fűnek az egész vegetációs időszakra.


Rendszeres fűnyírás:A gondozott kert legfontosabb részét a jól ápolt gyepfelület jelenti. A téli időszak utáni ápolási, szellőztetési munkák, majd az esetleges frissítés, gyommentesítés, de mindenekelőtt a rendszeres, sűrű öntözés és a rendszeres nyírás varázsolja széppé a kert fűvel borított tágas tereit. A gyepet legkésőbb október végéig nyírhajuk, különben megsínyli a telet. Ilyenkor gyomláljunk is. A levágott füvet gondosan gereblyézzük össze. Az így kezelt gyepfelület télen is mutatós. Ha erősebben elkezd hullani a lomb, három - négy naponta gereblyézzük össze. Ha a lombot a gyepen hagyjuk, a gyep kipusztulhat.

Cserjék, fák metszése:Kertünk növényei a megfelelő fejlődéshez bizonyos időszakonként metszést igényelnek. Ez a legtöbb esetben az ifjítást szolgálja, de van, hogy beteg részek leválasztására, vagy a veszélyes, túlnőtt ágak lefűrészelésére is szükség van.
A metszések szakszerű elvégzése növeli kertünk esztétikai értékét.


A virágok kiültetése gondozása:A virágágyak dekoratív és feltűnő ékességei kertünknek. Nemcsak kialakításuk jelent nagy feladatot, hiszen ahhoz, hogy sokáig szépek, szemnek tetszőek maradjanak, folyamatos gondoskodást igényelnek.
Az elpusztuló növényeket, egynyáriakat érdemes rendszeresen pótolni, szükség szerint tápanyagról és gyomlálásról is gondoskodni kell.
Egy szépen rendezett virágágy egész évben díszíti a kertet.

Mi a teendő a tavasz jöttével
:

* Mihelyt beáll a fagymentes száraz idő, kezdjük el az örökzöldek, főleg az erősen vízigényes és öntözőrendszerhez szoktatott tuják öntözését. Ez elsősorban csapadékszegény teleken fontos. Öntözés előtt a növény körüli talajt lazítsuk fel ásóval, hogy a víz könnyen behatolhasson a gyökerekhez. Az öntözést inkább ritkán de alaposan végezzük el, mint gyakran de kevés vízzel. Öntözés után a talajt tőzeggel vagy istállótrágyával takarjuk le, így nehezebben szárad ki a föld felszíne.
* Amikor a talaj teljesen kiengedett, az ősszel telepített bokrokat nézzük meg, hogy nem fagytak-e fel. A talaj fellazulásának mértéke határozza meg, hogy elegendő-e a növény töve körül a talaj megtaposása, vagy újra kell ültetnünk. Amennyiben a talaj csak mérsékelten nedves, ajánlatos megöntözni.
* Az ősszel nem visszametszett, újonnan telepített díszcserjéket legkésőbb március végéig metsszük vissza. A törpecserjékre és a tűlevelűekre ez természetesen nem érvényes, ha megfelelő nagyságú konténerben vásárolták meg őket, és a gyökérlabda nem sérült meg az ültetés során. Az őszi telepítésű cserjék metszésénél figyelembe kell venni, hogy a cserje ágaiból erős vázat szeretnénk képezni, így a gyengén növekedő fajoknál egyharmadukra, az erősebb növekedésűeknél pedig felére vágjuk vissza az ágakat. A cserje alakjának kialakítása a következő évek feladata.

* A hónap vége felé, ha az időjárás kedvező cserjéinket és rózsáinkat ki kell takarni és meg kell metszeni mielőtt a rügyeik túlságosan megduzzadnának. A A rózsák főképp azokon a hajtásokon virágoznak, amelyek az előző évi hajtásokból fejlődnek. Annak érdekében, hogy erős, szép és nagy virágot hozó hajtások fejlődjenek viszonylag erősen metsszük vissza a töveket. A visszametszést az egyes fajok növekedési erélyéhez mérten kell elvégezni. A gyengén növekedőket három erős, jól fejlett szemre, az erősen növekedőket öt-hat szemre vágjuk vissza. Emellett az összes, előző évben fejlődött gyenge hajtást távolítsuk el, mert azok úgysem hoznának tetszetős virágokat. Ha a bokor túl sűrű, ritkítsuk meg.
* Március végén megkezdhetjük azoknak az évelőknek az ültetését melyek nyáron és ősszel virágoznak. A tőosztásnak és az átültetésnek is most van itt az ideje. A túl nagyra nőtt évelőket óvatosan ássuk ki úgy, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg. A tőosztásnál ügyeljünk arra, hogy minden szétválasztott növényrészen több, egészséges hajtáscsúcs legyen. A gyökereket kicsit vágjuk vissza. A szétosztott töveket, ha lehetőség van rá azonnal ültessük be új helyükre, megakadályozva a kiszáradásukat. Évelőknél ügyeljünk arra, hogy ugyanazt a fajt ne ültessük ugyanarra a helyre.
* Ha a kert bármely részére gyorsan akarunk valami színeset varázsolni, egynyári növényeket telepítsünk. Ezt az egyszerű megoldást érdemes választani az új kerttulajdonosoknak, aki hamar akar szép területeket gyorsan létrehozni kertjében, de a már beállott kert is feldíszíthető ily módon. Az egynyári növények jól használhatóak üres helyek kitöltésére, virágládákba ültetve, tökéletes díszek az erkélyen, a teraszon vagy a járda mellett. Ne felejtsük el azonban, hogy az egynyári virágágyak munkaigényesek, ne ültessünk többet, mint amennyinek a gondozását kényelmesen megtudjuk oldani. A növények magjait elvethetjük saját magunk, és csíráztathatjuk őket a szobában egy melegebb ablakpárkányon, vagy megvásárolhatjuk a már virágzó növényeket kertészeti árudákban a nyár elején. Addig ne ültessük el őket még a fagyveszély el nem múlik. Az egynyári növényeknek jó talajra, sok napsütésre és megfelelő védett helyre van szükségük ahhoz, hogy jól érezzék magukat. Ha azt akarjuk, hogy folyamatosan virágozzanak, gyakran kell öntözni, tápoldatózni őket, és az elnyílt virágokat rendszeresen el kell távolítani róluk.

http://www.youtube.com/watch?v=S2Caz1MinNM

HÚSVÉT




A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.[1] A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehér hét – fehérvasárnapig tart. A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de a húsvéti körmenet neve: kikerülés.

A név eredete:

Az angol Easter a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.

A húsvét időpontja:

A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.
Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform előtti julián eljárás.
A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.

ÁPRILIS 4-E



Hazánk felszabadítása!
Vajon tényleg felszabadult a Magyar hon?! Az orosz hadsereg kiűzte Magyarországról 1945 április 4-én a németeket, akik kissé kihasználtak és uraltak minket. Arról nem is szólva, hogy mindkétszer az ő oldalukon buktunk el. Na de miért is baj, avagy miért is keserű ez a felszabadítás? Szegény megboldogult Dédnagyanyám mondta, aki megélte mind a kettő világháborút, hogy
"nem az volt a baj, hogy felszabadítottak, hanem, hogy véletlen itt felejtették magukat"
Sajnos, vagy éppen hálát kéne adnom, hogy nem írhatom meg hitelesen, -mert akkor még anyukám sem élt- mivel nem voltam jelen, de szerény véleményem elmondhatom pár gondolatban. Az elkeseredett ország, lát egy reménysugarat, az egyszerű megfáradt hétköznapi ember azt gondolná, hogy Isten küldte a szabadságot hozó Ruszkikat, de aki benne volt, így vagy úgy, az pontosan tudta miért jönnek. Elmúlt egy uralom és jött egy borzalom. Jelenhez képest, ma van oly idős aggastyán aki azt a véleményt osztja, hogy jobb volt az az idő mivel akkor volt az embernek munkája, igaz nem gazdagodott meg de volt miből élnie. Személy szerint rosszullét kap el a kommunista építményekkel kapcsolatban, ha csak rájuk nézek a börtön jut eszembe. Minden ugyan az a séma, és még az eszmének is ugyan úgy kellett járni. Talán a "szürke hétköznapok" jutnak róla eszembe. Az a fogalom, hogy szólásszabadság, talán nem is létezett akkoriban! Hagyjuk meg, talán most a jelen is kissé kezd hasonlítani a múltra.
Egy szó mint száz, a fogalom, oly mint felszabadítás kissé vicces, ám hogy mely nemzet volt drasztikusabb azt talán csak azok tudnák megmondani akik meg is tapasztalták!

Mátra




A magyar csúcs!

Magyarország teteje a Mátra 1014 méter magas csúcsa, a Kékes. A hegyvidék páratlan körpanorámája a TV-torony 38 méteres magasságban lévő kilátójáról látható. Télisport-központja 300 és 2400 méter hosszú lesiklópályákból, síugró sáncból és kampós sífelvonókból áll; klimatikus gyógyhely pedig azért lehet, mert a napsütés itt még ősszel is több, mint másutt az országban.
Az ország egyik legkedveltebb hegyvidéki üdülőterületén kiváló a levegő, segíti a betegségek utáni lábadozást, gyógyító hatású kimerültség, vérszegénység, légúti és pajzsmirigy-megbetegedések, szív-, érrendszeri és neuraszténiás panaszok esetén. Népszerű üdülőhelyei a falusi turizmus kedvelt célpontjai: Mátrafüred, Mátraháza, Mátraszentimre.
Forrás: Nr. 1. itthon.hu

Amit érdemes megnézni:
Mátravasút
Gyöngyös

Bükkszéki strand
Bükkszék

Fáy kastély (Falusi Galéria)
Nagyréde

Mátra Kemping és Motel Sástó
Mátrafüred

Millennium csodaszarvas
Mátraballa

Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark - Sztupa
Tar

Bene csárda
Mátrafüred

Népművészeti Tájház
Recsk

Árpád-kori templom
Bükkszék

Jámbor Vilmos arborétum
Recsk

Szénégetők útja
Mátraszentimre

Bene-vár
Mátrafüred



Villányi Borvidék

Hegyközségek

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A
Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.
Honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzettség telepedett le. Később
valószínűleg királyi bortok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-en - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szőlőkkel. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a Kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját. Az 1687-s győztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb) nemzetiségű lakosokat telepítettek be. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább
növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől
folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kék oportó szőlőfajtát is. A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy
hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb
hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt. A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta. 1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg - Lippe féle uradalom. Hagyományosnak a Kadarka, Kék oportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.

Elérhetőségünk:
w w w . b o r . i n f o . h u.
gabojsza@gmail.com

2009. június 3., szerda

Miniszterelnök




Magyarországon négy évente választások vannak, amely arról dönt, hogy mely párt győzedelmeskedik, aki majdan megjelöli favoritját a későbbi Miniszterelnököt! Az, hogy ennek van e értelme avagy sem?!
Döntse el mindenki saját maga. Miért is vagyok kissé negatív? Talán azért mert hosszú évek óta másról sem szól az ország politikája, hogy a hatalmon lévő párt és az ellenzék miként tesz be egymásnak. Ez független jobb, avagy bal oldaltól. Ha az egyik megszavaz netán valamit, akkor az ellenzék következő hatalomátvételénél azt eltörli, megváltoztatja, és szidalmazza az előtt elevőt! Már a kampányok sem abból állnak, hogy saját erényeiket kiemelve győzzék meg a lakosságot, hanem a másik hibáinak gyengeségének a kimutatásával, szidalmazásával lenézésével próbálják az embereket felbőszíteni, és ezáltal maguk javára fordítani a szavazatokat. Ez igen, ezek vagyunk mi. Büszkék lehetünk a politikusainkra! Az ország évek óta stagnál. El és bérbe adtunk mindent amiből bevételi forrást lehetett volna teremteni. Mi nem törlesztettünk adósságot, nem fejlesztettünk infrastruktúrát, nem teremtettünk új munkahelyeket. Egyszerűen feléljük, lenyúljuk, elköltjük amennyit csak lehet. Nem véletlen fogynak drasztikus számban a politikai újságok eladási száma, mivel az emberek már megcsömörlöttek, a könyökükön jön ki az egész. Ám mi megválasztottuk Bajnai Gordont mint új, az egységben hívő Miniszterelnökünket. Csöbörből vederbe...
Ha valaki nem tudná akkor járjon utána, hogy ki miatt lett jó pár éve 31 ember öngyilkos, és 6-7 száz család elszegényedett? Egy kis segítség a kutatáshoz: Pulykások.
Régóta egy érzése van az embernek, bárkit ültetnek oda ugyanaz a semmi, történik. Mivel ők egy jól mutató bábuk!
Ám a remény fényében én hiszem azt, hogy egyszer olyan ember is hatalmon lesz amely ténylegesen az ország érdekeit tartja szem előtt, és a fejlődésre, anyagi biztonság ösvényére tereli vásott népét!

2009. május 4., hétfő

Kézilabda

A kézilabda kialakulásának története

A kézilabdázás kialakulásának gyökere szinte az őskorig nyúlik vissza. A végtagok mozgásának specializációja a dobókar egyre kifinomultabb használatát tette lehetővé. A fennmaradt barlangrajzokon is gyakran tűnik fel a követ vagy dárdát hajító ősember alakja.
Az ókorban megjelent a labda egy kezdetleges formája, mely a társasjátékok egyik alapvető eszközeként hamar népszerűvé vált. Homérosz híres eposzában, az Odüsszeiában is olvashatunk egy kézzel játszott labdajátékról, az Urániáról, illetve néhány római kori vázán is fellelhető hasonló ábra.
A középkorban a sport, a testmozgás egyre inkább az emberek életének részévé vált. Elsősorban a nemeseknek adatott meg az a lehetőség, hogy időt és pénzt nem kímélve áldozzanak szenvedélyüknek, sőt egyesek speciális játéktermeket is építtettek. Ezekben az úgynevezett labdaházakban a lovagi játékok és a tenisz mellett a kézilabdázás alapjai is felfedezhetők.

Az eddig említett kezdetleges, és általában rövid életű játékok nem csupán a kézilabdának, hanem a többi labdás csapatjátéknak is előfutárai.

Az újkorban a sport látványos fejlődésnek indult. Ekkor váltak nyilvánvalóvá a kézilabdázás jellegzetes vonásai, hiszen felgyorsult a különböző sportágak specializációja.
A legújabb korban három egymáshoz hasonló játék alakult ki Európában, melyek a mai kézilabdázás közvetlen őseinek tekinthetők. Ezek a dán handboold, a cseh hazena és a német torball.

Handboold: A játék alapötlete Holger Nielson dán iskolamesternek köszönhető, aki egy kézzel játszott labdajátékot talált ki tanítványainak a sok betört ablakot okozó futball helyett.

1928-ban Amszterdamban alakult meg a Nemzetközi Amatőr Kézilabda Szövetség, amelynek tevékenysége nyomán hat csapat képviselhette a sportágat az 1936-os berlini olimpián. Akkoriban Németország és Ausztria foglalta el az első helyeket, a második világháború után azonban a skandináv államok vették át a vezető szerepet. Magyarországon Cséfay Sándor nevéhez fűződik a sportág megjelenése, és az önálló sportági szövetség, az 1933. március 30-án létrejött Magyar Kézilabda Egyesületek Szövetségének megalakulása. (Ez napjainkban Magyar Kézilabda Szövetség néven működik.) 1946-ban Koppenhágában Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) néven alakult újjá a sportág vezető nemzetközi testülete.
A skandinávok a pálya méreteinek csökkentésével, a szabályok módosításával, teremben kezdtek el játszani, hiszen az időjárás gyakran gátat vetett a sportolásnak. Így lett kispályás kézilabda a játék neve. Egy ideig kis- és nagypályán is rendeztek világbajnokságot, kezdetben csak férfiaknak, később nők részére is.

A sportág Magyarországon is fejlődött, ezt bizonyítja, hogy az 1949-ben Budapesten rendezett nagypályás, illetve az 1965-ös németországi kispályás világbajnokságon női válogatottunk első helyen végzett.

Mérföldkövet jelentett a sportág fejlődésében az 1966-os év, hiszen ekkor már csak kispályán és teremben került megrendezésre világbajnokság. 1972-ben Münchenben pedig a férfi kézilabda ismét felkerült az olimpiai játékok színes palettájára. Az 1976-os montreali olimpián már a női csapatok is lehetőséget kaptak, hogy összemérjék erejüket. Hazánk női csapatának bemutatkozása remekül sikerült, bronzérmet szereztek. A következő két évtizedből számos nemzetközi sikerrel büszkélkedhetünk. A női válogatott 1982-ben itthon, a férfiak 1986-ban Svájcban szereztek világbajnoki ezüstérmet, de klubcsapataink európai kupagyőzelmei is bizonyították a magyar kézilabda erejét.

Napjainkban ezt a rendkívül népszerű sportágat már több mint tízmillió játékos űzi versenyszerűen. A kézilabda fejlődésében úttörőszerepet vállaló európai országok mellett amerikai, ázsiai, afrikai és óceániai országokban is nagy népszerűségnek örvend ez a labdajáték.

Mi is az a kézilabda?

A kézilabda egy labdajáték, amelyet két 7 tagú csapat (hat mezõnyjátékos és egy kapus) játszik egymás ellen. Az a csapat nyer, amelyik többször tudja az ellenfél kapujába juttatni a rendelkezésre álló játékidõ alatt a kézilabdát. Egy kézilabda-mérkõzés két 30 perces félidõbõl áll, amelyet egy 10 perces szünet választ el. Juniormeccsek esetében ez a játékidõ kevesebb.

A kézilabdát általában fedett csarnokban játsszák, de létezik egy másik fajtája is a sportágnak, amelyet a szabadban játszanak. Egyre kedveltebb strandkézilabda nevû változata is. A szivacskézilabdát fõleg a fiatal kézilabdázók játsszák, a kézilabdáéhoz hasonló szabályokkal, csak könnyebb labdával, és kisebb játékterületen.

Játéktér


A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játszák, amelyhez hozzátartozik még az oldalvonalak mentén 1 méteres, az alapvonal mögött 2 méteres biztonsági sáv.

A két kapu elõtt található folyamatos vonallal körülvett részt kapuelõtérnek nevezzük. Ezt a vonalat a kapuktól 6m-re húzzák meg. Ettõl a vonaltól 3 m-re található a szaggatott szabaddobási vonal, amelynek minden pontja a kaputól 9, a kapuelõtérvonaltól 3 méterre van felfestve. A kaputól 7 méterre található a büntetõdobás vonala. Ez párhuzamos a gólvonallal. A kapus-határvonal egy 15 cm hosszú, a kapu elõtt 4 méterrel van. A középvonal a pályát két egyenlõ területû térfélre osztja, a két oldalvonal felezõpontjának összekötésével.

Játékidõ

Egy felnõtt mérkõzés rendes játékideje 2×30 perc, 10 perc szünettel. A fiatalabb korosztályú csapatok rövidebb meccseket vívnak: 8-12 év: 2×20 perc, 12-16 év: 2×25 perc.

Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkõzés nem végzõdhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél gyõzelmével, és a másik vereségével kell végzõdnie. Ilyenkor ha a rendes játékidõ után mégis döntetlenre állnának a csapatok, akkor öt perc szünetet követõen 2×5 perc hosszabbítás következik, egy perces félidei szünettel. Ha ezután is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követõen újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidõben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor büntetõlövések következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el felváltva egymás után, majd az nyer aki többet értékesített belõlük. Elõfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a büntetõket addíg, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.

Egyes versenyeken a kiírás rendelkezhet úgy is, hogy a rendes játékidõ letelte után egybõl hétméteresdobások következnek, hosszabbítás nincs.

Labda

A kézilabdát bõr, vagy mûanyagborítású labdával játsszák. Életkortól, és nemtõl függõen eltérõ labdák a játékeszközök:

A kézilabdát általában egy úgynevezett wax nevû anyaggal vonják be a játékosok, a jobb tapadás érdekében. Ezáltal válnak kivitelezhetõvé az igazán látványos lövések, mint például a pattintott csavart lövés, a cunder.

Kapu

A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyeszkedik el. Mérete: 2 m magas, és 3 m széles.

Kézilabda-csapat

Egy kézilabdacsapat 12+2 játékosból áll. A játéktéren egyszerre maximum hét játékos tartózkodhat, a többiek a csereterületen foglalnak helyet. Mindig kell egy kijelölt kapus a pályára, aki eltérõ mezt visel a többiektõl. A kapus mezõnyjátékosként is szerepeltethetõ, illetve egy mezõnyjátékos is átveheti a kapus feladatkörét, ha megfelelõen elkülönül a ruházata a mezõnyjátékosokétól.

Egy mérkõzésen tetszõleges számú csere hajtható végre úgy, hogy a lecserélt játékos a cserevonalnál hagyja el a pályát. Ha a becserélendõ játékos hamarabb lép pályára, minthogy a lecserélt játékos elhagyná azt, akkor az szabálytalan cserének minõsül, és kétperces büntetéssel büntetendõ.

Mezõnyjátékosok

A csapat mezõnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek megjelenése az elenféltõl viágosan el kell különüljön. A játékosok nem viselhetnek olyan tárgyat magukon, amely veszélyezteti a saját, vagy játékostársai testi épségét. Ilyenek például a fej- és arcvédõk, karkötõk, karórák, gyûrûk, láncok, füllbevalók, szemüvegek.

A mezõnyjátékos kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel érhet a labdába, a labdát ilyen módszerekkel is csak legfeljebb három másodpercig érintheti. Labdával a kézben maximum 3 lépést lehet megtenni.

Nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási akciók felismerhetõsége nélkül, illetve kapura lövési kísérlet elmulasztásával. Ezt nevezzük passzív játéknak. A játékvezetõ, miután felismerte ezt a jelenséget, figyelmeztetésképpen felemeli az egyik kezét, és ha ezután sem változik a támadás intenzitása, nincs kapura lövési kísérlet, akkor a labdát birtokló csapat ellen szabaddobást ítél. Fõként ez a szabály teszi ezt a sportágat ilyen gyorssá, és látványossá, nem engedélyezve egyik csapatnak sem, hogy feladja a gólszerzésre irányuló törekvését.

Kapusok

A kapus az egyetlen játékos, amely a saját kapujának elõterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is, figyelmen kívül hagyva a mezõnyjátékosokra érvényes lépésszabályt is. A kapus a kapuelõtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát. Azonban eközben nem veszélyeztetheti az ellenfelet.